SELYEMCÁPA

A selyemcápa a világ minden trópusi és melegebb mérsékelt övi vIzében előfordul. Ez a cápafaj általában 250 centiméter hosszú, de akár 350 centiméteresre is megnőhet. 202-228 centiméteresen már felnőttnek számít. Az eddigi legnehezebb kifogott példány 346 kilogrammot nyomott. Erős, hosszúkás testű, meglehetősen lekerekített orrú cápa. A szeme kerek, a szája ívelt.  A fogak finoman fogazottak és háromszög alakúak, amelyek az alsó sorban keskenyebbek és hegyesebbek. Az első hátuszony közepes méretű, sarló alakú, lekerekített végű, és hátsó széle a has irányába ívelt. A második a farokúszóval szemben helyezkedik el. A melluszonyok hegyesek és hosszúak. Bőre selymes tapintású, innen kapta a nevét is. Nyílt tengerekben él a felszíntől általában 500 méteres mélységig; de akár 4000 méter mélyre is lehatolhat. Legfeljebb 25 évig él.

A 23-24 Celsius-fokos vizeket részesíti előnyben. A kontinentális selfek és a szigetek körüli vizek lakója. Magányosan él és gyors úszó; ha veszélyben van, agresszíven védelmezi magát. Néhol nagy vándorutakat tesz meg. Gyakran a tonhal rajokat követi. Legfőbb tápláléka a csontos halak, de ezek mellett kalmárokat, nautiluszokat és rákokat is fogyaszt. Az ember számára is veszélyes lehet.  Elevenszülő cápafaj; a pete szikzacskója méhlepényszerűen a nőstény szöveteihez kapcsolódik. Párosodáskor a cápák egymáshoz simulnak. Az eddigi megfigyelések szerint a nőstény minden évben szaporodik; bár ennél a szirticápafajnál nincsen meghatározott szaporodási időszak. Egy alomban 1-16 kölyökcápa lehet. A kis selyemcápa az alomnagyságtól függően, születésekor 55-87 centiméter között lehet. A selyemcápát ipari mértékben halásszák. Frissen, szárítva vagy sózva árusítják. Bőre a bőriparban játszik szerepet. Az úszói az úgynevezett cápauszonylevesbe kerülnek bele. Májából májolaj készül. A selymes cápa nagy mérete és vágófogai potenciálisan veszélyesek, és agresszív módon viselkedhet a búvárok felé, leginkább rajban veszélyes.